AZ IGAZSÁG A NYELVEKEN SZÓLÁSRÓL
(Bibliai és történelmi bizonyítékok alapján)
A Pünkösdi jelenség, amelyet „nyelveken szólás"-nak
nevezünk, széles köru vitát váltott ki a mai
modern kereszténységben. Az igazság ismerete nélkül,
amelyre csakis nyitott szívvel, isteni kijelentés által
juthatunk, sokan félreértették a nyelveken szólás
célját. Ne hagyd, hogy emberi feltevések és elméletek
összezavarjanak; tudd meg az igazságot errol a fontos dologról.
A Biblia tanítása szerint három fo esetben nyilvánul
meg a nyelveken szólás: mint elsoként megjeleno bizonyítéka
a Szentlélek keresztségnek, mint egyike a Szentlélek kilenc
ajándékának az egyházban és a hívo
személyes imaéletében.
ELSOKÉNT MEGJELENO BIZONYÍTÉKA
A SZENTLÉLEK KERESZTSÉGNEK
Ézsaiás így jövendölt: „Ezért dadogó
ajakkal és IDEGEN NYELVEN fog szólni e néphez" (Ezs
28,11). A „Nagy Küldetés"-ben Jézus ezt mondta:
„Azokat pedig akik hisznek, ilyen jelek követik... új nyelveken
szólanak" (Márk 16,17).
„A szél fú, ahová akar és annak zúgását
hallod, de nem tudod honnan jo és hová megy: így van mindenki
aki Leiektol született" (Ján 3,8). Ahogyan a szél fúvásá-nak
a hangja bizonyíték a szél jelenlétére, ugyanúgy
a nyelveken szólás bizonyíték a Szentlélek
kereszíségre.
„És mikor a Pünkösd napja eljött, mindnyájan
egy akarattal együtt valának. És lön nagy hirtelenséggel
az égbol mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése,
és elte-lé az egész házat ahol ülnek vala.
És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és
kezdenek szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik
szólniok" (ApCsel 2,1-4). A 120 tanítány esetében
a Szent Lélek elsoként megjeleno bizonyítékának
istenfélo zsidó férfiak voltak tanúi mindenféle
nemzetbol. Azt mondták egymásnak: „Nemde nem galileusok-é
ezek mindnyájan, akik szólnak? Mi módon halljuk hát
oket, ki-ki közülünk a saját nyelvén, amelyben
születtünk?" (ApCsel 2,6-8). Akkor Péter eloállt
és így szólt: „Hanem ez az, ami megmondatott Jóél
prófétától (lásd Jóel 2,28); És
lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltok
az én Lelkembol minden testre... és a megígért Szent
Lelket megnyervén az Atyától, (Jézus) kitöltötte
ezt, amit ti most láttok és hallotok" (ApCsel 2,16-33).
Kornéliusz és az o háza népe nyelveken szólt,
amikor megkeresztelkedtek Szent Lélekkel. „És elálmélkodának
a zsidóságból való hívek... hogy a pogányokra
is kitöltetett a Szent Lélek ajándéka. MERT HALLJÁK
VALA HOGY OK NYELVEKEN SZÓLNAK..." (ApCsel 10,45-48).
Péter megerosíti ezt: leszálla a Szent Lélek o reájok
miképpen mireánk is kezdetben" (ApCsel 11,15).
Az efézusi hívok nyelveken szóltak, amikor Szentlélek
keresztséget kaptak. „És mikor Pál reájok
vetette kezét, szállá a Szent Lélek o reájok,
és szólnak vala nyelveken, és prófétáinak
vala" (ApCsel 19,1-6).
Amikor a samáriaiakra kitöltetett a Szent Lélek az apostolok
kézrátételén keresztül, ez olyan csodálatos
bizonyíték volt Isten hatalmáról, arnely felülmúlta
az addig tapasztalt jeleket és csodákat. Ez ösztönözte
arra Simont, a varázslót, hogy pénzt ajánljon fel
ezért a hatalomért: azért tudniillik, hogy ha valakire
ráveti kezét, az Szent Lelket vegyen. Összevetve azzal, milyen
Bibliai jelek követik a hívoket, valamint a Pünkösdkor,
illetve Ce-sareában és Efézusban tapasztaltakkal, nem lehet
kétség afelol, hogy a samáriaiak a Szentlélek keresztséget
annak ugyanazzal az elsoként megnyilvánuló bizonyítékával,
a nyelveken szólással együtt vették (ApCsel 8,5-25).
Pál apostol telve volt Szent Lélekkel és nyelveken szólt
(ApCsel 9,17 és 1Kor 14,18).
Az egyháztörténet ugyancsak bizonyítja, hogy a nyelveken
szólás a korai egyházban is a Szentlélek kereszt-ség
jele volt, és semmi sem utal arra, hogy ez a bibliai igazság a
mai keresztények életében ne lenne érvényes.
Az Encyclopedia Britannica szerint (1972-es kiadás 22. köt. 75.
old) a nyelveken szólás a korai keresztények megtapasztalása.
Pünkösdkor ez az ajándék a Szent Lélek jelenlétének
jeleként jelent meg, amely meghatározta a korai keresztények
belso lényét, jellemvonásait... A késobbi egyháztörténet
során a glossolalia, azaz a nyelveken szólás felbukkant
a XIII. századi kolduló barátok között, Cevenne
kis prófétáinál, a janzenistáknál
és az irvin-gistáknál. Ugyancsak megtalálható
volt a korai kvékerek körében, csakúgy mint John Wesley
és George Whitefi-eld missziói során megtérteknél...
A mai idokben a glossolalia foként a Megszentelt és Pünkösdi
csoportoknál jelenik meg.
A Saturday Evening Post 1964-es május 16-i számának 32.
oldalán ez áll: A nyelveken való imádkozás
néha visszatért egy-egy idoszakra a kereszténység
történelme során, de nem hatott el tömegekre századunk
elso feléig. Követoi hamarosan ki lettek uzve a hagyományos
egyházakból, így hát megalapították
a pünkösdi gyülekzeteket. 50 évig a nyelveken szólás
csaknem kizárólagosan a Pünkösdi gyülekezetekben
volt jelen.
Newsweek 1973. jún. 25., 80. old. - A pünkösdi jelenség
meglepo gyorsasággal terjed a világ valamennyi fobb keresztény
egyházban.
Miért választotta Isten a nyelveken szólást a Szentlélek
keresztség elsoként megjeleno bizonyítékaként?
Jegyezd meg az alábbi megállapításokat:
1. Ézsaiás azt kérdezte: „Kicsoda igazgatta az Úr
lel két, és ki oktatta Ot, mint tanácsosa?" (Ézs
40,13). Isten saját független akaratában választja
amit akar, és nem tartozik számadással senkinek.
2. Egy olyan csodálatos élmény, mint a Szentlélek
ke resztség, csodálatos bizonyítékkal kell hogy
rendelkez zen. Ezért Isten azt választotta, hogy az O saját
lelke be szél a hívon keresztül, mintegy külsodlegesen
megnyil vánuló bizonyítékaként a Szentlélek
kitöltodésének.
3. A nyelv a test legnehezebben fékezheto része, amely halálos
mérget rejt magában, és egy ember sem képes uralkodni
rajta. Itt rejlik a gonoszság birodalma, amely a pokol tüzet gerjeszti
fel. Ezért a nyelv képes be szennyezni az egész testet
(Jakab 3,6). Mielott az ember tökéletesen megszentelodik, a nyelvet,
amely szennyez, uralma alá kell hogy vonja. Ki szelídítheti
meg a nyelvet? Jakab a nyelvet a ló zabiájához hasonlítja,
amely által a lovas tökéletes uralmat gyakorol az állat
felett (Jakab 3,3). Tehát az, aki a nyelvet uralma alatt tartja, az uralma
alatt tartja magát a személyt. Milyen nagyszeru igazság
ez! Isten a nyelveken szólást választotta a Szentlélek
ke resztség bizonyítékaként, amely nyilvánvalóvá
teszi az O teljes uralmát a személy fölött. És
ez fontos a test meg- szentelodésének szempontjából.
4. Bár más jelek is megnyilvánultak Pünkösdkor,
Isten a nyelveken szólást választotta a Szentlélek
keresztség általános jeléül. (Vesd össze:
ApCsel 2,2-4 és 10,46 és 19,1-6.) Jézus azt mondta, ez
a jel követni fog minden hívot, aki elfogadja az evangéliumot
(Márk 16,16-17). A zsidók bizonyosak voltak abban, hogy a pogányok
Ce- sareában megkapták a Szentlélek keresztséget,
MERT HALLOTTÁK, HOGY OK NYELVEKEN SZÓLTAK (ApCsel 10,45-47).
A NYELVEK AJÁNDÉKA AZ EGYHÁZBAN
„Mert hiszen egy Lélek által mindnyájan egy testté
kereszteltettünk meg" (1Kor 12,13). „A kegyelmi ajándékokban
pedig különbség van, de ugyanaz a Lélek" (1Kor
12,4). „A Lélek alándékai sorban ezek: bölcsesség
beszéde, tudománynak beszéde, hit, gyógyítás
ajándéka, csodatévo erok, prófétálás,
lelkeknek megítélése, nyelvek nemei és nyelvek magyarázása.
De mindezeket egy és ugyanazon Lélek cselekszi osztogatván
mindenkinek külön, amint akarja" (1Kor 12,8-11).
Tekintve, hogy a nyelvek ajándéka a Szent Lélek megnyilvánulása
(1Kor 12,7-10), nem jelenhet meg valakinél anélkül, hogy
a Szent Lélek ne lakozna benne. Tehát ez az ajándék
csak azoknak a hívoknek adatik, akik belekeresztelkedtek Krisztus testébe
a Szent Lélek által, amelynek bizonyítékaként
jelentkezik a nyelveken szólás.
A nyelveken szólás ajándéka különbözik
attól a nyelveken szólástól, amely a Szentlélek
keresztség bizonyítéka. Hasonlítsuk össze:
1. Ezeknek a nyelveknek más a céljuk. A nyelvek ajándéka
a nyelvek magyarázatának ajándékával együtt
csak néhánynak adatik a gyülekezetben, azért, hogy
üzenetet közvetítsenek Istentol a gyülekezet felé,
szüksé ges utasításokat (1Kor 12,7.27,28). De az a
nyelveken szólás, amely a Szentlélek keresztség
bizonyítéka, a hívo személyes élménye
Istennel, és nem az a célja, hogy üzenetet hordozzon az egyház
felé. 2. Ezek a nyelvek másképp is muködnek. A nyelvek
ajándéka két vagy három üzenetre korlátozódik,
és azok hoz igazodik; és valakinek meg kell magyaráznia
(1Kor 14,27). De a Szentlélek keresztség bizonyítékaként
való nyelveken szólás megnyilatkozása nincs korlátozva,
és a benne foglalt dicsoítéseket nem kell magyarázni.
Pál azt mondja: „Aki nyelveken szól, magát építi;
de aki prófétái, a gyülekezetet építi.
Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken,
de inkább hogy prófétáinátok. Mert nagyobb
a próféta, mint a nyelveken szóló, KIVÉVÉN,
ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön..."
(1Kor 14,4-5). Bizonyos, hogy az apostol nem kétségbe vonni, vagy
kicsinyelni akarja a nyelveken szólás fontosságát.
Hiszen egy összehasonlításban arról beszél,
hogy a test kisebb tisztességu tagjai szükségesek, és
nagyobb jelentoséget tulajdonítunk nekik (1Kor 12,22-23). A Szent
Lélek minden egyes ajándékának sajátos ideje
és helye van az egyházban, tehát amikor nyelveket magyaráz
valaki, akkor az éppen olyan fontos, mint a prófétálás.
Pál ezért kihangsúlyozza: Mindenek épülésre
legyenek!" (1Kor 14,26). Az egyház épülésére
a nyelvek ajándékának társulnia kell a nyelvek magyarázatának
ajándékával. Hogy ne legyen zavarodás, Pál
útmutatást ad arra, miként muködjön a nyelvek
ajándéka, és a nyelvek magyarázatának ajándéka
az egyházban. (Lásd 1Kor 14,27.) Azt mondja: „Ha pedig nincsen
magyarázó, hallgasson a gyülekezetben: hanem magának
szóljon és az Istennek" (1Kor 14,28). Ugyancsak azt mondja:
„DE A GYÜLEKEZETBEN inkább akarok öt szót szólani
értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, hogy nem mint tízezer
szót nyelveken" (1Kor 14,19). Az egyház építése
szempontjából hasznosabb öt értheto szót szólni
mint tízezer szót idegen nyelven, Istentol adott magyarázat
nélkül. Azért, hogy nehogy bárki is félreértse
a nyelvek fontosságát, Pál így fejezi be: „Azért
atyámfiai, törekedjetek a prófétálásra
és a nyelveken szólást se tiltsátok" (1Kor
14,39).
„A nyelvek tehát jelül vannak nem a hívoknek, hanem
a hitetleneknek..." (1Kor 14,22). Ez jelzi azt, hogy Isten kapcsolatban
van az emberrel. (Lásd 1Kor 14,21.) Természetesen a hívonek
tudnia kell, mikor szól az Úr, akár nyelveken, akár
nem. De mint bizonyíték a hitetlenek felé, vagy bárki
felé, aki kételkedik Isten szavában, a nyelveken szólás
Isten csodálatos jelenlétének a megnyilvánulása.
Pál feltette a kérdést: „Vagy mindnyájan szólnak-é
nyelveken?..." (1Kor 12,30). A kérdés nemleges választ
feltételez, mert Pál itt a nyelvek ajándékával
kapcsolatban szállt vitába, és nem a Szentlélek
keresztség bizonyítékaként való nyelveken
szólással. (Lásd 1Kor 12,28.) A nyelvek nemeinek ajándéka
a nyelveken szóláson felül adatik. (Hasonló módon
a hit ajándéka egy magasabb szintu hitet jelent, azon a hiten
felül, amely a megváltáshoz szükséges. Vesd össze
a Róma 12,3 és az 1Kor 12,9 Igéit.) Tehát nem rendelkezik
mindenki a nyelvek ajándékával. De minden esetben, ahol
a Szentlélek keresztség elsodleges bizonyítékát
feljegyezték, MINDNYÁJAN szóltak nyelveken. (Pl. lásd
Ap Csel 2,4; 10,44-46; 19,1-7.)
SZEMÉLYES IMA ÉLET
A nyelveken szólás ugyancsak megnyilvánul a hívo
személyes imádságában és dicsoítésében.
Eszközül szolgál arra, hogy szellemben titkos párbeszédet
folytasson Istennel. Ezeket a nyelveket nem kell hogy bárki megértse;
nincs szükség arra, hogy valaki megmagyarázza. „Mert
aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert
senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat"
(1Kor 14,2). „...de maga a Lélek esedezik mi érettünk
kimondhatatlan fohászkodásokkal,, (Róma 8,26). Pál
azt mondja: „Mert ha a nyelvvel kö-nyörgök, a lelkem könyörög,
de értelmem gyümölcsléién. Hogy van hát?
Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmmel
is; éneklek a lélekkel, de éneklek az értelemmel
is" (1Kor 14,14-15).
A nyelveken szólásra való önátadás a
hívo személyes épülését is eredményezi.
Bátorít, és szellemünket emel kedetté teszi.
Pál így beszél: „Aki nyelveken szól, magát
építi" (1Kor 14,4). Az apostol tehát így fejezi
ki örömét: „Hálát adok az én Istenemnek,
hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni"
(1Kor 14,18). Mennyi ideig fog a nyelveken szólás muködni?
„...legyenek bár jövendomondások, eltöröltetnek;
vagy akár nyelvek, megszunnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a
prófétálás. De mikor eljo a teljesség, a
rész szerint való eltöröltetik" (1Kor 13,8-10).
A kifejezés, „mikor eljo a teljesség" a görög
szövegben így szerepel: „teleion". A teleion kifejezés
egyes számú, semleges nemu szó, Jézus Krisztussal
kapcsolatos. A Thayer-féle görög-angol lexikon a 618. oldalon
így határozza meg a teleion jelentését az 1Kor 13,10
Igéjében: „A dolgok teljessége akkor válik
nyilvánvalóvá, amikor Krisztus visszatér a Mennybol."
Pál azt mondja: „Mert most tükör által homályosan
látunk, akkor pedig színrol színre; most rész szerint
van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én
is megismertettem" (1Kor 13,12). Amikor az egyház eléri a
tökéletesség állapotát, és színrol
színre fog állani Isten jelenlétében, többé
nem lesz szükség próféciákra, nyelveken szólásra,
és ismeretre. De amíg a teljesség eljo (Jézus Krisztus
visszatér), addig a rész szerint való muködik. ÉS
amíg jövendomondások vannak, és ismeret van, addig
a nyelvek sem töröltetnek el. Pál tehát így beszélt
az egyházról: „ÚGY HOGY SEMMI KEGYELMI AJÁNDÉK
NÉLKÜL NEM SZUKÖLKÖDTÖK, VÁRVÁN A Ml
URUNK, JÉZUS KRISZTUSNAK MEGJELENÉSÉT" (1Kor 1,7).
Fogadd el az igazságot! A Pünkösdi jelenség ma a tiéd!
Ha vágysz a legnagyszerubb élményre, amelyet Isten felkínált
az emberiség számára, akkor biztatlak, hogy térj
meg, és keresztelkedj meg vízzel a Jézus Krisztus nevében
a bunök bocsánatára, és vedd a Szentlélek kereszt-séget
a nyelveken szólás bizonyítékával! (ApCsel
2,4; 38; 39).